HTML

Mobilitás

Sokáig skizofréniának gondoltam, hogy ugyanúgy érdekel a tömegeket mozgatni képes személyszállítás és a némelyek által önzésnek nevezett autózás-motorozás. Aztán nagy keservesen megtaláltam a közös hasznukat: mindkettő mozgékonnyá, azaz társadalmi vagy nemzetgazdasági szempontból hasznosabbá teszi az egyént. Ez tehát a két fő téma. No meg persze alkalomadtán eszembe jut más is; ha nem bírom benntartani, leírom azt is.

Friss topikok

2010.01.05. 08:00 Jermann Kálmán

Alkoholizmus vagy elvonókúra?

Az egykorvolt taxissztrájk óta rezignáltan szokás tudomásul venni az aktuális üzemanyagár-emelést. Én sem sopánkodom, hanem alternatív megoldást kerestem. A jelige: szeszt az autóba!
 
 Tényleg, tiltakozott valaki hangosan a jövedéki adó növekedése miatt? Nem bajusz alatti mormogásra gondolok, hanem az illetékes szervezetek példás kiállására, az érdekérvényesítés jól bevált módszereinek alkalmazására. Ja, hogy nincs is ilyen? Pedig alapvető kérdés a benzin- és gázolaj-ár, ezen múlik akár a személyek, akár a javak mozgékonysága. A drága hazai üzemanyaggal globális versenyképességünk csökken.
 
A gázautózás régóta létező megoldás az olcsóbb üzemanyagra. Bár alapanyagának ára jellemzően együtt mozog a kőolajéval, az autógáz használóit nem sanyargatja az állam akkora adótartalommal, mint a teljes fogyasztás nagy részét adó benzint és gázolajat égetőket. Ha hitetlenkedne, győződjön meg a vételáráról: a 150-160 forintos bruttó egységár kicsivel kevesebb, mint amit a liternyi benzinnel kifizetünk, csak adóban. Vagyis az autógáz a várhatóan 10-15%-os többletfogyasztásával együtt egy kecsegtető lehetőség.
Számokban, egy eddig 10 litert fogyasztó benzinmotoros gépjárműnél:
benzin: (10 liter/100 km) x (310 Ft) = (31 Ft/km);
autógáz: 11,5 liter/100 km) x (155 Ft) = (17,83 Ft/km).
Vagyis alig több mint fele a költség.
 
Pár apró tényezőt sajnos figyelembe kell vennünk:
- onnantól a mélygarázsokban persona non grata vagyunk;
- a gáztartály jókora helyet elfoglal a csomagtérből;
- újra kell vizsgáztatni az autót;
- a modern, befecskendezős személygépkocsiknál nagyjából 300 ezer forintos kezdő beruházás az autógázosítás.
Előbbiek nehezen forintosítható vagy nem jelentős költségek, utóbbiból viszont – a fenti számolás alapul véve - kiderül, előbb 22 770 kilométert le kell rónunk, akkor térül meg a befektetés. Utána persze jön a víg világ, de nem mindenkinek fél-egy év ez a futásteljesítmény, és persze az is fájdalmas, hogy a nyerségért szép összeget kell előre feláldozni.
Jómagam egyébként úgy 10 éve kipróbáltam, és tudom, egyedi eset, meg minden, de a rengeteg nyűglődés (műszaki problémák) és az istentelen gázszag miatt nagyjából egy életre meg is gyűlöltem.
 
Mi mással próbálkozhat még a benzines autó tulajdonosa? Vagy az olyan vásárló, aki most áll autóvétel előtt, de retteg a pár éves dízelekbe eddig beletekert bő százezer km után, már nála jelentkező horribilis karbantartási (csak egy befecskendező-rendszer karbantartás ütheti a félmilliót) költségekről?
Legális, olcsó, működik vele az autó - ha illő módon hozzáigazítottuk az elektronikánkat
 
Nos, szóba jöhet a bioetanol néven emlegetett E85-ös üzemanyagtípus. Amivel itthon majd’ félszáz benzinkúton találkozhatunk, és bizony a nagyjából 90-100 forinttal szolidabb literár igencsak elgondolkodásra késztethet. De ezt sem tudjuk vagy tanácsos csak úgy hebehurgyán beletölteni a tankba, mert csúnya műszaki problémákba (a szegény keverék miatti rángatás, hidegben nehézkes vagy lehetetlen beindítás) ütközhetünk. Itt is kell egy kisebb átalakítás, ami szerencsésen kimerül egy külső elektronikai egység beépítésében (tehát nem kell póttartály), ami becsapja a befecskendező-rendszert, a szükséges többletüzemanyagot bejuttatva a hengerekbe. Fussunk végig a fenti kalkuláción, ugyanúgy egy falánk, benzinből 10 litert kérő autónál, de ne feledjük, hogy itt a többletfogyasztás (az alacsonyabb energiatartalom miatt) 20-25% lesz.
Benzin: (10 liter/100 km) x (310 Ft) = (31 Ft/km);
E85: 12,25 liter/100 km) x (215 Ft) = (26,34 Ft/km).
 
Ez messze nem olyan attraktív spórolás, mint a gázzal, de ne becsüljük le a közel öt forintot se. Az elektronika a négyhengeres motorhoz 40-50 ezer forintért kapható. Vagyis megint ki kell számolnunk, vajon meddig bukunk, és mikortól éri meg. Tehát vegyünk egy fejlett rendszert, szakszervizben beépítve 65 ezer forintért: (65 000 Ft) / (4,66 Ft) = (13 940 km). Vagyis itt sem gyors a megtérülés –még akkor sem, ha esetleg magunk belebütyköljük az autóba - bele lehet, ez se nem bonyolult, se nem se nem veszélyes, se nem vizsgaköteles, mint az autógáz szettje -, és akkor sem, ha ötödénél nem került többe a gázosításnak.
 
Még hosszabbra nyúlik az időszak, illetve a kilométerben mért futás, ha nem viszonylag sokat fogyasztó, vagyis 10 literes átlaggal járó autóval, hanem mondjuk egy takarékos, 7 litert evővel rendelkezünk.
Benzin: (7 liter/100 km) x (310 Ft) = (21,70 Ft/km);
E85: 12,25 liter/100 km) x (215 Ft) = (18,44 Ft/km).
Vagyis itt akár 20 ezer km-t is meg kell tennünk, hogy megérje a mulatság.
Az egyszerűbb megoldás. Teljes összegért nem ezt ajánlom, van fejlettebb eszköz (én féláron vásároltam - inkább dízelt válaszott a gazdája)
 
Én három hónapja nyergeltem át, egy 2,3-as turbómotoros járművel. Bizony, kell neki az a 20% többlet az etanolból – így 14,5-18 (!) liter között sikerült eddig megtennem 100 km-t. Szörnyű sok – nyilván mert eleve falánk a dög, és a dúsítással pedig kifejezetten ijesztő érték áll a számológépen, ha kalkulálni kezdek. Nekem gyaníthatóan hamar megtérül (sőt, minden bizonnyal már megtérült) a beruházás, mégsem akartam eddig semelyik ismerősömet rábeszélni. Egyszerűen azért, mivel nem voltak olyan ostobák, hogy érzelmi alapon vásároljanak sokat zabáló vadállatokat, illetve nem is mennek annyit, hogy hamar visszajönne a ráfordítás.
 
Így a tömegeknek marad a magasabb benzinár, vele együtt a spórolás. Nálam marad az alkoholizmus, vagyis a kellemesen cefreszagú autó – ön akkor vágjon bele, ha
- tudja nélkülözni azt a pár tízezrest, amibe az elektronika kerül;
- megy annyit évente, hogy ésszerű időn belül visszatérüljön;
- nem nyomasztja a gondolat, hogy az eddig olyan gondosan betartott fogyasztási normája automatikusan a negyedével felszökik;
- támogatni akarja az energiafüggőségünk csökkenését, mivel az E85-ös üzemanyag 85%-ban növényi származékból erjesztett alkohol, itthon készül, hazai kukoricaszárból és ilyenekből (nem pedig a szívesen hangoztatott téveszme szerint: kiirtott esőerdők helyén ültetett cukornádból);
- a magasabb fogyasztás ellenére is kevesebb káros anyagot akar a levegőbe eregetni, ugyanis az alkohol tisztábban ég, mint a benzin.
Érdemes megnézni a beépítés utáni emissziós értékeket
 
És még egy: a mostani kis felhasználási aránynál nem kunszt elengedni az E85-ös jövedéki adóját (a 15%-os benzinrészt kivéve, de az nem nagy összeg, ha arányaiban nézzük). Ha viszont iszonyatosan elterjedne az alkohollal szaladgálás, akkor bizony azt a bevételi igényt már rajtunk, etanollal járókon kellene behajtani. Nos, akkor jönne az elvonókúra, minden szörnyűségével.
 
Kötelező olvasmány, ha nem sikerült lebeszélnem:

1 komment

Címkék: saab bioetanol egyéni közlekedés


A bejegyzés trackback címe:

https://jermann.blog.hu/api/trackback/id/tr221644875

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Rocko- 2010.01.05. 20:30:16

hehe, most gondolkozok egy ecoautó építésén. :)
gáz + E85, karbival.

jah, és a gázozáshoz tegyük hozzá, ha bár környezetbarátabb/kímélőbb, mint a benzin, a dízelnél meg pláne, a magyar környezetvédelmi besorolások inkább büntetik, mint preferálják őket.