Amit a kommentátor fair playnek lát, az semmi más, egyszerű üzlet: a hátrébb álló márkatárs akkor is odaadja az ismertebbnek, az összetettben esélyesebbnek a kerekét a kietlen kősivatag kellős közepén, ha ezzel maga lecsúszik a számon tartott pozícióból. Persze neki sem kell ott vesznie (bár másnap iszonyatos balesetet szenvedett - ennyit a jók jutalmáról) a holdbéli tájon - jön a másik KTM-es, a még kutyaütőbb, és már adja is az alkatrészt...

Üzlet, mert ugyan hatalmas különbséggel az osztrák márka versenyzője vezet, de az mégis tűrhetetlen, hogy vicces kis 450-es motorokkal simán ott tud lenni az összetett második pozícióban egy feltörekvő, a Dakaron az utóbbi időben névtelen másik gyártó. Vagyis nem az számít, hogy minél több motorjuk beérjen, hanem hogy mindenáron minél jobb helyezéseket érjenek el - ennyit a megbízhatósági versenyről.

Az sem feltétlen közönségcsalogató, hogy az autósoknál egyetlen márka tökegyforma autói foglalják el a dobogót. A negyedik helyezett már reménytelen, órás hátrányban van, és még a felénél sem tart a parti. És akkora a hátvéd azonos autókból, hogy nem is jöhet közelebb.

Mondhatnánk, hogy ha ennyit költenek rá, joggal vezetnek. Ez ténykérdés, nem is mernék vitatkozni vele - ha közben nem vásárolták volna fel egy híján az összes épkézláb pilótát, nehogy véletlen valamely kisebb költségvetésű csapat azzal nyerjen, hogy a laposabb pénztárcát tehetséges sofőrrel pótolja.

Innentől sajnos a Dakar a Forma-1 legsötétebb, legunalmasabb korszakát hozza vissza az autósport másik, adottságai révén alapvetően érdekesebb ágazatába: biztosan az nyer, aki többet tesztelhet, nagyobb személyzetet tarthat, drágább pilótákat vehet. És ez sem baj, csak a nem nekik szurkolóknak vagy az elfogulatlan érdeklődőknek épp érdektelenné laposodik a műsor.

Az a műsor, amit itthon az Eurosport közvetít. Az a csatorna, amelyik technikai értelemben (stáb, szállítás, helikopterek stb.) gyaníthatóan erre az eseményre költi a legtöbbet. Akinek az egyébként tökéletes és ésszerű helyszínválasztás (ennyire lelketlen tájon a legelszántabb környezetvédő sem fekszik keresztbe a versenyző járművek előtt) brutális büntetés, a jókora időeltérés miatt.

Akik régen örömmel karoltak fel olyan különcöket, akik maguk építette buggykkal voltak versenyképesek - azok alternatívát ma ebben nem látnak, de legalábbis képernyőre nem engednek. Sablonos képek, napról napra ugyanazok az autók, érdektelen interjúk, dadogó, véramatőr magyar kommentátorok, pár percenként a bevételt generáló, de ami rosszabb, végtelen unalmas önreklámok: 45 perc kínszenvedés, szerencsére messze a főműsoridőn kívül.