HTML

Mobilitás

Sokáig skizofréniának gondoltam, hogy ugyanúgy érdekel a tömegeket mozgatni képes személyszállítás és a némelyek által önzésnek nevezett autózás-motorozás. Aztán nagy keservesen megtaláltam a közös hasznukat: mindkettő mozgékonnyá, azaz társadalmi vagy nemzetgazdasági szempontból hasznosabbá teszi az egyént. Ez tehát a két fő téma. No meg persze alkalomadtán eszembe jut más is; ha nem bírom benntartani, leírom azt is.

Friss topikok

2010.01.28. 12:00 Jermann Kálmán

Eltékozolt exporttermék

Ha valaki a négyezres ormok közötti gleccseren botladozást élvezi, netán a korallzátonyt nézné meg búvárkodás közben, menjen máshová, hazánk nem kínál neki megoldást. Ha viszont szívesen bámészkodna a pusztán, iddogálna a borvidéken, heverészne a gyógyfürdőben, itt a helye. Csak legyen mivel odautaznia…
Ha van vasút, van turizmus is. St. Moritz ennek a legékesebb bizonyítéka: onnan indul a sikertörténete, amikor ideért az első vonat
 
Ásványkincsekben szűkölködünk, bankjainkban nem koncentrálódik a világ tőkeállományának jelentős része, és mindig is a gyors fejlődés lehetőségétől távoli agrár-ipari ország voltunk: ezért tartunk ott, ahol. De legalább azt a kevés turisztikai látnivalónkat adnánk el ügyesebben, amit örököltünk eleinktől vagy kaptunk az anyatermészettől: ez sem sikerül. Budapest ugyan kiválóan megközelíthető a világ számos tájáról repülővel, ám az innen induló belföldi csillagtúra kínkeserves, lassú utazási lehetőségével elveszi a kedvét a turistának.
Szilvásvárad madártávlatból. Vannak országok, ahol se hegy, se erdő: az onnan való erre is rácsodálkozik - csak vigyük el oda
 
Ez pedig lelombozza a Magyarország útikönyv belga, olasz, angol nézegetőjét. Mert ugyan összejönne egy hétre való élmény (amiért már érdemes repülőjegyet vásárolni), de milyen rettenetesen távol fekszik egymástól Hévíz és Gyula, Sárospatak és Szigetvár, a villányi és a tokaji borvidék. Vagyis pontosabban: ha elfoglalja a kényelmes és még nem is drága szálláshelyét Budapesten, beütve a vasúti tervezőbe a fenti városneveket, az derül ki a számára, hogy vagy lesz alig egy-két órája mártózni a kellemesen kénes gyógyvízben, helyi pincében kóstolni a tájbort, körülnézni a legépebben megmaradt várainkban, nemzeti parkjainkban, vagy pedig szállást kell foglalnia.
Brnót szívesen választja, aki vonattal indulna a környékre
 
Utóbbi nem alternatíva: ha el is megy Sárospatakra, mi mást talál arrafelé? Olyan méretű attrakciót, amiért vállalja a hurcolkodás fáradalmait? Megmondom: nem talál. Tehát el sem indul. Ahogy jómagam sem foglaltam szállást Orvietóban, ebben a közép-olaszországi sziklára telepedett kisvárosban. Felültem Rómában a klímás regionaléra, és 7 euróért ott voltam egy és egynegyed óra múlva – így nem volt fárasztó a 130 km. Nálunk mondjuk Eger a mi fővárosunkból? A közvetlen vonatoknak 2:21 óra a menetidejük – és hiába van kicsivel gyorsabb átszállós kapcsolat, kinek van kedve Füzesabonyban ácsorogni? 141 perc, majd’ a duplája a fenti olasz útnak, és a megtett távolság még kevesebb is egy tízessel. Mi erre a magyarázat?
Orvietóba odavisz a vonat, és a siklóval még mászni sem kell a sziklára épült városba
 
Talán az, hogy megfelelő, országimázs-alakító szinten ez fel sem merült. Egerbe autóval oda lehet érni 75 perc alatt, messze van hát Budapesttől? Ugye, hogy nincs. Elmehet a külföldi turista, ha akar. Csakhogy ez nem ilyen egyszerű: a japán, angol és belga nem azért jön ide, hogy bonyolult módon autót kölcsönözzön, egy olyan országban, ahol egyeseknek fordított a közlekedési rend, de mindenki másnak idegen a közlekedési kultúra. Tehát oly kézenfekvő módon megnézi a vasúti menetrendet, és elhűlve látja, a magyarok nemzeti büszkesége, az egri vár oda-vissza 6 óra bumlizás, tehát a napnak nagyobbik része inaktív (és még nem is tudja, milyen időutazás várhat rá egy 40 éves vagonban).
Innsbruck két vonzereje: a téli sportok (fent a világhíres síugró sánc) és a kényelmes vonatok
 
Soroljam a többit? Borvidékek: tokajit kóstolni Tokajban: egész istenes, 2:37 óra, az IC-vonal áldása. Beleszagolni a szekszárdi kékfrankosba: mint Eger, 120 km, két és fél óra – a teljesen sík vidéken. Egy nyalintás a badacsonyi kéknyelűből: az elátkozott balatoni északi part, 3 és fél óra. Villányi kékoportót kortyolni: elérhetetlen, hagyjuk, 4 óra.
Gyógyfürdők: Hajdúszoboszlói mártózás: szerencsés város, IC-vel 2:15. Gyulai lubickolás: egy átszállás, legalább 3 óra. Sárvár strandolás: 3:13. Büki pancsolás: a menetrendet nézve az már inkább Bécs vonzáskörzete, gyorsabb onnan, mint Pestről. Hévíz, Parádfürdő, Zalakaros: (már) szép nagy ívben elkerüli a vonat.
Ez pedig a mi kínálatunk a Balatonhoz, és nem a '70-es években fotózva, ahogy joggal feltételezné, hanem alig 3,5 éve
 
Felesleges citálnom, mégis megteszem: a fővárostól távolabbi vártúrát és kastélykeresést sem szolgálja a magyar vasút azzal az elánnal, ahogy tehetné. Veszprém: 112 km, 1:44 óra (IC véletlen sincs, ha mondjuk nyáron jólesne a hűvös). Szigetvár, a Zrínyiek fészke: minimum három óra. Sárospatak, Rákóczi-vár: közvetlennel (micsoda nonszensz: nálunk tendenciózusan azok a lassabbak) négy, átszállóssal 3,5 óra. Sümeg: majdnem négy. Kőszeg és Fertőd is inkább a Bécsben megszállóknak jobb kirándulási célpont – már ha utóbbit megtalálják, mert a MÁV keresője nem dob rá találatot, noha a mellette lévő falunak van állomása. Hollókő, Visegrád, Nagyvázsony, Siklós: túl rejtett helyekre épültek, nem visz oda vasút – vagy csak vezetett. 
Assisi nem a vasútállomásáról híres, az csak ott van, és funkcionál: fogadja a turisták tízezreit
 
A sor végtelen, és a téma kimeríthetetlen: arborétumok, nemzeti parkok, csak itt megtalálható tájegységek mind joggal tarthatnának igényt a fokozott érdeklődésre, ha nem öreg estére érne oda az ember, ha reggel Pestről elindul.
 
Hazánk látnivalókban viszonylag szegény: nem tett jót a középkor utáni nagyszabású építkezéseknek a török hódoltság, a labanc várpusztítás, a magyar arisztokrácia máshol való pénzköltése. Termálfürdőink és méltán nevezetes borvidékeink mellett azt a keveset azonban érdemes volna a minden szokatlanra éhes utazóknak felkínálni. Nem külön pénzért létesített külön pályán a különvonattal, de a meglévő infrastruktúra megfelelő fejlesztésével. Aminek hozadéka dupla hasznú: hétfőtől péntekig a hivatásforgalom lesz gyorsabb és jobb, hétvégente pedig jöhet a turista, és vonata koptathatja ugyanazokat a kipofozott síneket. Ahogy a fejlett turizmussal rendelkezőknél, illetve az abból jövedelmet húzóknál megtették.
Találós kérdés: hol járunk, ha előttünk a Canal Grande, mögötte a Stazione Santa Lucia?
 
Félreértés ne essék, jelen írás nem követel minden közepes szőlőlugashoz, büdösebb forráshoz, összedőlt vályogkunyhóhoz, nagyobb hangafüves réthez, két fából és egy vízmosásból álló ligethez IC-irányvonatot, Eurostart, mágnesvasutat. Csak annyit akar megmutatni, hogy ugyan a turisták jegyéből aligha lesz jobb és szebb a MÁV, de ők másra is költenének, ha lenne kedvük végre idejönni.
 Ez pedig a legérdekesebb úti céljainkhoz vezető vasutak mindenese, a Bzmot - kár, hogy élményvonathoz nem elég patinás, a normál közlekedéshez viszont idejétmúlt
 

5 komment

Címkék: közösségi közlekedés


A bejegyzés trackback címe:

https://jermann.blog.hu/api/trackback/id/tr461707164

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kerti Öröm 2010.01.28. 13:23:52

Nos ezt a norvégoknál a következőképp ment:

Utazás előtt még itthon a Neten megvettem a jegyem a teljes körtúrára. Itt megkaptam a részletes menetrendet is a csatlakozásokkal:
www.norwaynutshell.com/default.asp

Oslóban az állomáson egy mosolygós leányzótól átvettem a jegytömböt a netes foglalási papír fejében. Az utazás úgy van megszervezve, hogy alapvetően menetrend szerinti vonatokra épül, és ezt egészíti ki a kizárólag turisták számára üzemeltetett fjord kirándulóhajó, illetve transzfer busz. A lényeg, hogy egyáltalán nem kellett a szervezéssel és menetrend böngészéssel foglalkoznom.

Ezt a rendszert fillérekből létre lehetne hozni itthon is. Ha pl. a Magyar Turizmus Zrt. normálisan működne, és nem a csókosok haverjai ülnének ott, akik néhány kamu kampánnyal/kiadvánnyal teljesítettnek vélik feladatukat.

Kerti Öröm 2010.01.28. 13:26:16

Még annyit, hogy a MÁV jelenlegi állapotában jobb is, ha nem utaznak vonattal a turisták, mert ez lenne ám az igazi negatív országimázs eszköz.

Jermann Kálmán · http://jermann.blog.hu 2010.01.28. 14:37:38

@Kerti Öröm 2010.01.28. 13:23:52: hát igen, ezek szerint lehet ezt jól is csinálni.
És milyen volt Norvégia, érdemes volt felkeresni?

Kerti Öröm 2010.01.28. 15:17:35

@Jermann Kálmán:
"És milyen volt Norvégia, érdemes volt felkeresni?"
Mindenképp érdemes felkeresni. Vasútbarátoknak kötelező program a fent említett körút részét képező Flambahn:
www.flaamsbana.no/eng/Index.html

Ezen kívül az oslói 1-es metróvonal is kötelező program. Ez a belváros szélén kijön a föld alól, felengedi az áramszedőt, majd villamosként felmegy a város feletti hegytetőre. Ez kb. olyan, mintha az itteni 2-es metró felmenne a normafához:
www.emoware.org/photos/nomading29-oslo29.jpg

Miszter Nági 2010.01.28. 15:28:36

Ez nagyon elgondolkodtató... Jó, hogy van valaki, aki ilyen szemszögből is megvizsgálja a dolgokat, és le is írja nyilvánosan.
Azt hiszem, nekünk is érdemes lenne a menetidőre (és nem feltétlenül a pályasebességre) koncentrálva "látomásokban" gondolkodni, mint pl. az osztrák 1-2-3: Bécsből Linz 1 óra, Salzburg 2, München pedig 3. Persze ez még ott sem valósult meg teljesen, de erősen dolgoznak rajta.
Magyarországon manapság a vasútbarátok többsége is azt mondaná az ilyesmire, hogy "Na jóvan, mennyé má, mit kell délibábokat kergetni".