HTML

Mobilitás

Sokáig skizofréniának gondoltam, hogy ugyanúgy érdekel a tömegeket mozgatni képes személyszállítás és a némelyek által önzésnek nevezett autózás-motorozás. Aztán nagy keservesen megtaláltam a közös hasznukat: mindkettő mozgékonnyá, azaz társadalmi vagy nemzetgazdasági szempontból hasznosabbá teszi az egyént. Ez tehát a két fő téma. No meg persze alkalomadtán eszembe jut más is; ha nem bírom benntartani, leírom azt is.

Friss topikok

2010.02.22. 11:00 Jermann Kálmán

Az égbolt dízelei

Korunk ludditái minap összecsaptak a rendőrökkel a Torino-Lyon gyorsvasút lehetséges építési területe mellett, a környezet védelme ürügyén. Pedig azt az égből sokkal jobban fenyegeti a megújulásra, vagyis alternatív hajtásmód használatára képtelen sugárhajtású repülés.
 
Kár szépíteni, a polgári repülés elterjedését félelmetesen laza környezetvédelmi szabályokkal engedték a mai és a közeljövőben várható szintre. Miközben a települések lakóit védik a különféle normák közé szorított károsanyag-kibocsátású gépjárművek ártalmaitól, az (európai) vasutakon ugyancsak a lokális kibocsátástól (sőt, a víz-, a szél- és az atomenergia használatával adott esetben teljesen emisszió-) mentes villamos hajtás a leginkább elterjedt, ilyen kötelező újítások a repülőgépeket nem fenyegetik. Azok békésen húzzák a koromfelhőt maguk után, ami ugyan a 10-12 ezer méteren haladó gép mögött tetszetős kondenzcsíknak látszik, de valójában minden 100 km-en 300-500 kg bűzös kerozin elégetésével visznek el három-négy személyvagonnyi utast.
 
A kontinensünkön régen felismerték a távolsági vasút szükséges fejlesztési irányát. Izgalmas ugyan félnapokat-napokat vagy éjszakákat átvonatozni, de mivel az idő igen drága lett a XXI. századra, a cél a távolságok minél gyorsabb áthidalása. Franciaországban, Némethonban, Itáliában megépültek a 300 km/h feletti utazósebességű vasútvonalak, amik ma 800, holnap akár 1000 km-ig gyorsabbak a repülőgépnél. Fürgébbek, hiszen városközpontból indulnak és oda is érkeznek, nem kell macerás módon ki- és bebumlizni a reptérre/ről, a felszállás előtt bő órás biztonsági tortúrán átesni, a csomagra várni.
 
Európának ráadásul nem kell a világ harsogó röhejének kitennie magát, amikor az energiaegyenlegét nézzük a vezető gazdasági régióknak: míg az Egyesült Államokban az elektromos áram közel felét szénerőművekben állítják elő, addig errefelé a tisztának nevezhető nukleáris energia a legfontosabb forrás. Természetesen így az USA-ban, netán az energiaéhségében mindenre (értsd: a környezet szándékos tönkretételére) képes Kínában nagyjából felesleges követelni a vasút villamosítását: a helyszínen ugyan nem lesz füstgáz-emisszió, de ha közben végtelen hosszúságú dízelmozdonyos szénvonatok szállítják az fűtőanyagot az erőművekbe, máshol ijesztően nő a kibocsátás.
 
A repülésnél viszont még a lehetőség sincs meg a váltásra. A vasúti vontatásnál a kezdeti rossz energiahatékonyságú gőzöstől a minden szempontból jobb dízelmotorokon keresztül szép fokozatosan eljutottunk a tiszta villamos hajtásig – a repülőgépeknél eközben a légcsavart csak a legnagyobb méreteknél cserélték sugárhajtóműre, de azt sem a környezetvédelem érdekében, hanem hogy gyorsabbak legyenek. Erőltetett a párhuzam, de mintha mintha megrekedtek volna a dízelnél, vagy a gőzös és a gázolajos között valahol félúton. Nem a teljesítmény, hanem a környezeti terhelés szempontjából. És semmi jele annak, hogy ezen a belátható jövőben bárki változtatni akarna.
 
Így marad a távolsági vasúti személyközlekedés versenyképessé tétele. Az eljutási idő szempontjából, mert amíg a repülésnél a légkör módszeres pusztítását nem fizettetik meg az utassal, addig a jegyárral nem lesz könnyű átszoktatni a vonatra. Ha viszont nem kell többet tölteni a Lyon-Milanó közötti vonaton, mint a két város közötti repülőúton (annak minden járulékos időpocsékolásával együtt), akkor a józan ész alapján csökkenhet a légiforgalom, a vele járó füsteregetéssel együtt.
 
Tehát mi ellen küzdenek szegény megtévesztett olaszok? A saját jól felfogott érdekeik ellen. Pedig unokáik kiteregett pelenkáit nem a vonatból vagy a vonattól keletkezett pernye fogja beszennyezni, hanem a hallótávolságon kívül suhanó repülőé.
 
 

14 komment

Címkék: repülés kommentár közösségi közlekedés


A bejegyzés trackback címe:

https://jermann.blog.hu/api/trackback/id/tr571778838

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ungraren 2010.02.22. 15:03:19

A repülögépek kibocsátása eltörpül sok más dolog mellett.

Jermann Kálmán · http://jermann.blog.hu 2010.02.22. 15:13:46

Ungraren 2010.02.22. 15:03:19: ez így van, és éppen ez a hivatkozás az összes többi szennyező részéről is. :-) A végeredmény számít: a vasútnak van a legjobb esélye a füstgázemisszió csökkentésére, a közúti közlekedésnél is léteznek (nem vagy alig használt) alternatívák, a repülésnél viszont semmi nem látszik.

borosspet 2010.02.22. 17:14:08

"A repülögépek kibocsátása eltörpül sok más dolog mellett."

Ez nem egészen igaz: maga az IATA (nemzetközi repülési ügynökség) publikálja, hogy a légi közlekedés a világ TELJES emissziójának 2%-át, azaz két százalékát adja!

Ha figyelembe vesszük, hogy a világ lakosságának nem 2%-át, csak töredékét szállítják eközben, akkor a mérleg kifejezetten rossz (pl.: a meglehetősen nagy Lufthansa a maga összes (bel- és külföldi járatával) együtt nem mozgat annyi embert, mint a kis magyar MÁV (és pláne, mint a kis magyar BKV)...)

Ráadásul az üvegházhatású gázok 12 km magasban való kibocsátása 10x-es szorzóval számítható (kb. ennyivel hatékonyabban "üvegházhatnak" a 12 km magasan kiengedett gázok, mint a földfelszínen).

Rocko- 2010.02.22. 19:19:09

és kimaradatka a tengerjáró hajók. mivel is mennek? na ennyit erről.

@Ungraren: dehogy törpül.

Jermann Kálmán · http://jermann.blog.hu 2010.02.22. 20:29:03

Rocko- · autofilia.blog.hu 2010.02.22. 19:19:09: nem nagyon passzoltak ide, legalábbis viszonylag csekély a részesedésük az üzleti (tehát nem turisztikai) célú személyszállításból. Mindamellett jogos a felvetés, hiszen mivel is mennek? Illetve van alternatívája a dízelmotoroknak? Szerintem van, legalábbis léteznek atommeghajtású szerkezetek.

Rocko- 2010.02.23. 07:40:06

@Jermann Kálmán: ide konkrétan nem passzolnak, de a környezetszennyezésben részt vesznek, az pedig globális. ezért nem lehet elválasztani őket.
hogy mivel mennek? tudomásom szerint a lehető legtisztítatlanabb anyaggal, pakurával.
hogy van-e alternatíva? a hajók tekintetében mindenképpen (ha azt vesszük, hogy azok szennyezését csökkentettük, így elég a maradék közlekedéssel és mással foglalkozni.)
szóval elő egy régi jól bevált megoldást: a vitorla!

amit írsz, az atommeghajtás szintén életképes, akár vonatokban is, sőt, ha maradunk belsőégésű motoroknál, akkor a gázüzemet és az E85/e95 párosát is érdemes figyelembe venni. valamint a hidrogént.

borosspet 2010.02.23. 10:34:02

"és kimaradtak a tengerjáró hajók. mivel is mennek? na ennyit erről."

Ha azt nézzük, hogy egy tengerjáró hajó akár 10 000 konténert is el tud vinni (vonaton ~200 km hosszú lenne!), akkor a fajlagos kibocsátása lényegesen jobb, mint egy DHL-es (a hajóhoz képest erősen súlykorlátos) teherszállító repülőnek... igaz, cserébe lassabb is...
és a tengerjáró hajó SEM a sztratoszférában engedi ki a szén-dioxidot (hasonlóan a földfelszíni járművekhez), esélyt adva így a (jelen esetben tengeri) növényeknek, hogy annak legalább egy részét fotoszintézissel visszaalakítsák oxigénné...

Alap matek: szállításnál a költségek között az egyik legjobban meghatározó tétel az egy szállítási egységre jutó üzemanyag-fogyasztás. Nos, miért is a tengeri (áru)szállítás a világon a legolcsóbb?

Rácz Gergely 2010.02.23. 19:32:38

A bejegyzéssel alapvetően egyetértek. Viszont meg kell jegyezni, hogy voltak kísérletek földgázzal illetve atomenergiával(!) hajtott repülőgépekkel. Továbbá a régi repülőgépmotorok (nem gázturbinák!), hasonlóan a személygépkocsikban működő társaikhoz, kialakíthatóak lennének földgázzal vagy hidrogénnel (utóbbi égése egyáltalán nem termel szennyezőanyagot) való üzemre. Hátrány lenne, hogy így az utazósebességek a mostani 800-900 km/h-ról visszaesnének 500-600 km/h körüli értékekre a légcsavaros motornak a sugárhajtóműhöz képest rosszabb hatásfoka miatt.

Rocko- 2010.02.24. 23:26:54

@borosspet: "akkor a fajlagos kibocsátása lényegesen jobb"
ezt a fajlagosan jobb dumát mennyire gyűlölöm.
álszent. attól még környezetszennyező és lehetne csökkenteni rajta, akkor miért nem teszik meg?

ZBR 2010.03.07. 22:07:48

@Rácz Gergely:
Egyébként nagyobb zajterhelést eredményeznek a légcsavaros gépek. A környezetvédelem nem csak gázokból áll. Sem az állatok, sem az emberek nem szeretik a nagyon zajos dolgokat...

@Rocko-:
Mert nem lenne gazdaságos.

Egyébként a fajlagosan dumának attól még igaza van, hogy te gyűlölöd. Nem lenne a kicsi autócskádban benzinecske ha irdatlan nagy hajók nem szállítanának kőolajat.
Ja és ezek nehezen mennének vitorlával, akár a konténerszállítók.
Atommeghajtást lehet csinálni, de a hajó már csak olyan, hogy képes elsüllyedni. Ez újabb környezetvédelmi kérdést vet fel...
= tkp. nem biztos, hogy lehetne csökkenteni...

Vagy várjál, de mégis. Korlátozzuk az importot. Állítsunk elő mindent 100, vagy max. 1000 km-es körzetünkben és akkor lerövidülnek a szállítási útvonalak és a kibocsátás is. VAJON miért nem így csináljuk?

Rácz Gergely 2010.03.11. 16:33:05

@ZBR:
Megkérdezem: miből gondolod? Vagy honnan tudod? Egy légcsavaros gép azért szerintem nincs olyan zajos, mint egy sugárhajtású.

ZBR 2010.03.12. 02:12:30

@Rácz Gergely:
Google:
Légcsavaros gázturbina
"Főként szállító repülőgépeken, vagy kisebb utasszállító repülőgépeken alkalmazzák, de a nagy zaj és az erős vibráció hátrányt jelent. Hajtóanyaga a kerozin, aminek a repülésben használt nemzetközi kódjele: JET-A1."

Rácz Gergely 2010.03.12. 15:07:54

@ZBR:
Egyrészt dugattyús motorra gondoltam, direkt meg is jegyeztem, hogy nem légcsavaros gázturbinákról van szó.
Másrészt a kérdésemre repülőmérnöki főiskolán tanuló ismerősöm válaszolt: a repülőgépekben a dugattyús motor eleve maximum percenként 3000-et fordul, míg a sugárhajtómű tengelye legalább 10000-et, ebből már következik, hogy kevésbé zajos. A légcsavaros gázturbina sem kimondottan, ott inkább a vibráció nagyobb valamivel, de nem számottevően.

Rácz Gergely 2010.03.12. 16:28:36

@Rácz Gergely:
...mármint ebből az következik, hogy a dugattyús motor kevésbé zajos, mint a sugárhajtómű... ez kimaradt :-)