HTML

Mobilitás

Sokáig skizofréniának gondoltam, hogy ugyanúgy érdekel a tömegeket mozgatni képes személyszállítás és a némelyek által önzésnek nevezett autózás-motorozás. Aztán nagy keservesen megtaláltam a közös hasznukat: mindkettő mozgékonnyá, azaz társadalmi vagy nemzetgazdasági szempontból hasznosabbá teszi az egyént. Ez tehát a két fő téma. No meg persze alkalomadtán eszembe jut más is; ha nem bírom benntartani, leírom azt is.

Friss topikok

2010.04.12. 12:00 Jermann Kálmán

Terep(asztal)szemlén Plauenben

Azt hiszem, lenne olyan, aki ezt mániának hívná: a tervek szerint hamarosan épülő H0-s terepasztalom témájaként válaszott szászországi kisváros legnagyobb vasútállomását élőben szemléltem meg, a fantáziát a valósághoz közelíteni.
 
Ugye, milyen szédítően izgalmas, ahogy a fővonal és a délre kiágazó mellékvonal összefut a város közepén?
 
Plauen vonatközlekedése nagyjából megmutatja a különbséget a német és a magyar vasútépítési elszántság között. Ha balszerencséjére hazánkba vetődött volna Vogtland „fővárosa”, legjobb esetben is valamelyik külvárosát távolról érinti az addig elvitt egyvágányos mellékvonal. Vagy fordítva: képzelje el Szekszárdot, amelyet a kétvágányos Budapest-Bátaszék-Pécs villamosított fővonal keresztülszeli, de természetesen nem kerüli el a Nagy Déli Körvasút, a Sopron-Szombathely-Zalaegerszeg-Kaposvár-Szeged-Békéscsaba-Debrecen-Nyíregyháza összeköttetés sem. Ugye, micsoda őrültség? Nem nagyobb, mint amit Plauenben találunk.
 
Még egy térkép, ugyanaz messzebbről:
1. a kép két felső sarkában, Mehltheuer és Jocketa között fut a kétvágányos fővonal, ami kitérőt tesz Plauenbe
2. balra lent látjuk Kürbitzet, ahol az Adorf felől érkező vonal kettéágazik a Plauen oberer Bf-re és a Gerába tartó szakaszokra
3. az U-alakú Hof-Lipcse vonal minket érdeklő részétől jobbra látjuk a Gera felé haladó sínpárt, és Jocketa előtt találkoznak újra, immáron 68 méter szintkülönbséggel, Európa egyik leglátványosabb viaduktjánál, az Elstertalbrückénél
 
Nyilván nem öncélú a közvetlen környék vasúthálózatának kialakítása. A hosszú természetes határvonalként húzódó Türingiai-erdő – Frank-erdő - Fichtel-hegység – Érchegység vonulatát átugrani könnyebb, mint megkerülni. Erősen indokolt is, hiszen Münchenből Lipcse, Drezda vagy Berlin e bércek között érhető el legegyszerűbben. És ne feledjük, a XIX. században épültek arrafelé a vonalak, amikor még nem a 200-300 km/h-val közlekedik, ezért aztán az asztallap-simaságú pályákat igényel a személyforgalom. Így aztán a müncheni vagy a nürnbergi és velük szemben a lipcsei és drezdai forgalom izgalmas alagutakkal, kanyargós vonalvezetéssel szeli át a dombos-hegyes tájat.
 
Az állomásépület egyszerűen visszataszító, egy modern, de kevésbé ijesztő társával pótolom asztalomon. Érdekessége egyébként a keskeny nyomközű villamos-végállomás; sajnos azt modellezve még zsúfoltabb lenne az 5 négyzetméternyi felület
 
A modellezőket állandóan színes sorházak beépítésére késztette a túl szerény kínálat. Nos, azok a klasszicista épületek tényleg léteznek Némethon minden részén, úgyhogy nekem is lesz egy pár darab (a kép Plauen alsónál - unterer Bf - készült)
 
Ha terepasztal, nálam a korábbi DR-s gyűjtemény miatt mindenképp Németország jöhetett szóba. Legkésőbb 1991 lehet a megidézett korszak, amikor még nemcsak önálló az ex-NDK vasútja, de a régi számozás szerint tartják nyilván a mozdonyokat. És legyen közel a nyugatnémet határhoz, hogy természetes módon találkozhassanak a két társaság vonatai. Eredetileg a nyugati oldalon Hof városkát néztem ki, de túl egyszerűnek tűnt az elrendezése. Aztán rábukkantam az ideálisan keszekusza vágányvezetésű Plauenre, és onnan nem volt visszaút.
 
Ma már nincs DR, de a változatosságról nem kell lemondani. Fent a Vogtlandbahn (Arriva-tulajdonú) magántársaság szerelvényei (két Desiro, egyik a csehországi Chebbe, a másik Zwickauba indul hamarosan), lent a DB Regio Franken-Sachsen-Express nevű, 612-es billenőszekrényes motorvonatból kiállított gyorsvonata
 
A sok modern motorvonat mellett egy bónusz az NDK-s időkből: már távozóban voltam, lent az aluljáróban, amikor az óriási robaj hallatán felrohantam, és ezt találtam: egy Ludmilla (ex-DR 132) vágtázott át a negyediken, döbbenetesen hosszú konténerszállító kocsikból álló vonatával
 
Miért érdekes? Mert a Lipcse-Hof kétvágányos fővonal mindkét iránya északról, vagyis azonos égtáj felől (!) érkezik Plauen oberer Bahnhofhoz. Emiatt ívben fekszik, amihez egy girbegurba Y alakzatot formázva délről csatlakozik az Adorfon és Bad Brambachon keresztül Csehországba tartó mellékvonal. Csodás idea, értelmet nyer a dilikör, az önmagába visszatérő vágányzat. Vagyis még jobb lenne, ha nem csak 3,45 méter hosszúság állna rendelkezésemre, ugyanis ekkora területen lehetetlen a nyugati Y-elágazást modellezni. De a terepasztalépítés a kreativitás terepe, így aztán rajzoltam egy olyan vágányhálózatot, amit előtte még sosem láttam – és most sem, amikor ellátogattam Plauenbe.
 
A peron végig íves. Ma már persze fényjelzők szolgálnak, de én 1991-et karos rendszerűvel idézem meg
 
A dupla motor takarta körfűtőház kedves motívum lenne (főleg hogy a nyugati elágazás közepén fekszik), de helyigénye miatt le kell mondanom róla
 

Ennyit előzetesen: a hat átmenő vágány majdani csúcsforgalmáról minimum 23 szerelvény gondoskodik; ezek rég összegyűltek. Most a két rejtett szinttel együtt közel 100 méteres vágányhálózat és összesen 48 kitérő összegyűjtése folyik (bő fele áll már a rendelkezésemre – a gyűjtemény régebbi darabjai miatt 2,5 mm-es sínkorona-magasságú vágányokra van szükségem). Remélve, hogy nyárra ez is lezárul, onnantól indulhat az asztalosmunka. 

És a végén a saját vágányrajz: aki megfejti, melyik vonal hová vezet, megkapja a két rejtett pályaudvar tervét is :-)

A műholdképen az indokoltan megjelenítendő fordítókorongot és környékét látjuk; sajnos a vágányhálózattal így is erősen beépítettnek gondolom a területet, ezért elhagyom

8 komment

Címkék: közösségi közlekedés modellvasút utazás a vasútmodelljeim körül


A bejegyzés trackback címe:

https://jermann.blog.hu/api/trackback/id/tr151911860

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Macibb · http://indafoto.hu/macibb/tag/kiskutya 2010.04.12. 16:17:24

Ez nagyon jó, hogy sikerült olyan helyet találnod, ahol tényleg körbe megy a vasút, és a közepében van a város, mint a terepasztalon :-)

Macibb

Jermann Kálmán · http://jermann.blog.hu 2010.04.12. 16:37:34

@Macibb: véletlen szerencse, ahogy - ha nagyobb lenne a helyem - még a kilátós "Medvekő" csúcsot is modellezhetném. :-)

2010.04.13. 09:33:32

Nagyon jó a terv, tetszik! A keletnémet témához pedig épületek is dögivel állnak rendelkezésre. Az alapterület felett elsiklottam vagy nem írtad tényleg? :) A fűtőház esetében gondolkodj el egy Paksinuti-féle megoldáson, amikor csak egy "mock-up" a fűtőház, beállni nem lehet, de ott van. (Ebben az esetben viszont a fordító korong beszerzése lesz egy fájdalmasabb tétel.) De sokat dobna a látványon. Extrém esetben felhagyott fűtőház, üres korongmedencével?

Jermann Kálmán · http://jermann.blog.hu 2010.04.13. 12:13:14

Elsiklottál, az egyik képalában ott a titkos adat: "még zsúfoltabb lenne az 5 négyzetméternyi felület". :-)

Az ötleteid kiválóak, illene is a témához a felhagyott fordítókorong, főleg mert a valóságban is így van, lásd az utólag betett, utolsó képet, a műholdfelvételt.

De hely híján téglalap alakú mozdonyszínt szeretnék, pusztán csak 2-4 vontató átmeneti tárolására. Ennek oka, hogy bizonyos bejáró csehszlovák és nyugatnémet gépeket itt váltják a DR-esek, illetve ugyanez fordítva is. Semmit nem bízok a véletlenre, kész "valódi" menetrendem van a közlekedéshez. :-)

Dohányzó Zsiráf 2010.04.14. 10:11:09

Elnézést az OFFTOPIC kérdésért, de egylőre nincs más ötletem, hogy hol találhatnék szakértőket, akik válaszolni tudnak:

Olvasgattam ezt a cikket a 30a vonal felújításáról az Indóházon:

www.iho.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2225:teljesgozzelelore&catid=1:nagyvasut&Itemid=3

Az utolsó képen, valamint az utolsó előtti előtti képen ("a jobb megelőző vágány a végleges helyén") is rettentően girbegurbának tűnik a sín, mintha teljesen alkalmatlan lenne vonatközlekedésre. Korábbi cikkekben, más képeken is láttam már ilyeneket. Ez valami optikai csalódás, vagy tényleg ennyire girbe-gurba, és majd "kiegyenesítik"?
Tudom, hülye kérdésnek hangzik (nyilván az is), de én csak egy tudatlan amatőr vagyok :)

Előre is köszönöm a válasz(oka)t!

Dohányzó Zsiráf 2010.04.14. 10:13:14

Bocs, úgy értettem, hogy a legelső csoportba tarozó képek (Martonvásár állomás) közül az utolsó, és az utolsó előtti előtti.

Jermann Kálmán · http://jermann.blog.hu 2010.04.14. 11:30:19

@Dohányzó Zsiráf: attól tartok, ezekre vonatot engedni nem lenne túl biztonságos. Természetesen a vágányszabályozási műveletek még hátravannak, tehát ezeket szépen kiegyenesítik, akár az oldalirányú, akár a mélységi "hullámzás" tekintetében.