Mintha mi sem történt volna: ugyanúgy lelép a fékút határán a gyalogos, kihajt elénk a keresztutcából az autós, kirobban az öbölből a busz. Csak a többiek feltétlen bizalma a reakcióidőnkben és a fékrendszerünkben most nem feltétlen elég: havasak az utak. Nem tetszett észlelni?

Két életveszély egyszerre: oldalt a gyalogátkelőhely nélkül is bátor gyalogos, előttünk a korlátozott fénykibocsátású autó

Nem öröm a közlekedés így karácsony táján. Főleg ha a zsúfolt fővárosunkban szólít a dolog személyautóba. És ha az egyre ritkább hóesés is épp aranyhétvégére ért ide, akkor aztán tényleg rettenetes elhagyni a meleg otthont.

Az emberek a szokottnál is türelmetlenebbek, egyre kapkodóbbak, "nem akar kurtábbá válni a bevásárlólista, pedig annyi helyen voltam már... A sok barom pedig tovább akadályoz. Mit keresnek ezek itt? Miért nem gondoskodtak időben az ajándékokról? Nekem is megvan már majdnem minden, csak ez a két tétel nincs kipipálva, mert ezeket aztán égen-földön kereshetem, épp most váltak hiánycikké. Talán Nagytétényben megnézném, de innen a Moszkváról merre induljak? Nem is mondanak semmi érdemlegeset a rádióban, sőt, be sem kapcsolom, úgyis mindenhol dugó van. A cédé meg elandalít - a kurva anyád, nem látsz? Ki se nézel a veszett dudaszóra, úgy mész egyesen a balra kanyarodóból?! Miben bízol, te barom, ródlipálya ez, nem aszfaltút! 

Tegnap este is, csorgok haza az autószerelőtől (aki már pénteken be akart zárni erre az évre, aztán vasárnap is átveszi a javításra szánt járgányt), tényleg lépésben, -12 Celsius, a sónak semmi esélye a masszív hótakaró ellen. Nem megyek harmincnál többel, szépen szikrázik a hó a miklósi sárga utcai világításban, szemben is egy óvatos közeledik, milyen jó ez a kölcsönös kímélete a többiek idegrendszerének - a kurva anyád, te barom, úgy indulsz el az öbölből, ahogy mindig: előbb orr kitol, aztán index? Oké, máskor tolakodjál, de most hogy képzeled, se kikerülni nem tudlak, mert ha kilépek a nyomból, vissza nem jövök a frontális ütközés nélkül, de megállni sem tudok, tripla a fékút, te állat volánbuszos!  

Kocsival nem lehet haladni, páran hiszik azt (persze ugyanazok, akik verőfényes kánikulában is), hogy övék a buszsáv, és nyernek vele 10 percet, ha egy óra helyett 50 perc lesz a Városmajorból a Deák - nem mindegy? Mindegy, merre, mindenhol dugó van - mit bosszankodjak? Ma már sok mindent nem oldok meg - de mit csinál ez a vén szipirtyó? Bevág, index, féklámpa semmi, aztán még kétszer ugyanígy - mit képzel, ilyenkor a védőangyal is a plázában áll sorban, nem ér rá... De most nézem, a rohadt repedtsarkút: nem a világítási rendszere omlott össze, csak arra is lusta volt, hogy a lámpáról lepaskolja a havat.

A szép tiszták között egy hóleplet viselő: vajon mit gondol, így jobban vigyáznak rá?

Nem is érdemes ilyenkor kocsiba ülni, még valami idióta belém hajt - itt ez az F-Astra, ezen sincs téli gumi, inkább kiengedem, ha fél percig küzd a mellékutcából kikecmergéssel, de ha előttem van, legalább kontrollálom a mozgását. Jobb lett volna BKV-val, cudar hideg lehet ugyan a villamoson (még szellőztetik is a megállóban, míg zöld nem lesz a lámpa), de nem kell a töréskártól rettegni. Nem is lenne semmi bajom, ha letettem volna a gépet - de a kurva anyád, miért lépsz le az úttestről? Hová rohansz, a halálba? Majd elmegyünk, utána átkelhetsz, most megállni sem tudok, bárhogy szeretnék!"

Hát, ilyen ma városunk: lelépnek, kihajtanak, az irányjelzőt nem használók ugyanúgy nem könnyítik meg közlekedőtársaik helyzetét - mintha mindenki utálná a karácsonyt, és ha lehet, inkább a kórházban töltené. Ott nincs az a nyomasztó fenyőillat, kínos várakozás szenteste előtt, meg azok a borzalmas lakomák, a kötelező rokonlátogatáson?