Még el sem kezdődtek a téli olimpiai játékok, már megvolt az első tragédia. Az a gond, nem a szervezőkön múlik, hogy ebből ne katasztrófasorozat legyen.
Azt mondják a szervezők, meg persze védekezik az egész átkozott NOB, hogy a grúz szánkós saját hibájából loccsantotta szét a fejét a vasoszlopon. Nem értek hozzá, elhiszem; ellenben megkérdezném, akkor vajon miért
1. rövidítették le a pályát?
2. emelték meg ott a palánkot, ahol az ívből kidobott szerencsétlen magatehetetlenül repült?
3. raktak vasoszlopokból teljesen fedetlen sort egy százzal bejárható szánkópálya mellé?
A szervezők és mindenki más is hazudik: az egész szánkópálya egy életveszélyes, végtelen könnyelműen tervezett, és miután kiderült, gyilkos létesítmény, még úgy is hagyták. Azután, hogy régóta mondogatják, rettegnek benne a versenyzők, főleg a kevésbé gyakorlottak. Rettegnek, mert többet buktak itt, mint bárhol máshol.
Olvad a hó, ezért a legveszélyesebb alpesisí-számot, vagyis a lesiklást (a józan nemzetközi szabályok ellenére) úgy rendezték meg, hogy az indulók egy része egyszer sem jöhetett le a teljes pályán. Egyetlen egyszer sem: ez olyan, mintha a raliversenyen bejárás nélkül indulnának, hiszen a sízők is memorizálják az íveket, az ugratókat, az egészet.
A szezonban előfordult, hogy egy nem kutyaütőt azért zártak ki egy lesiklóversenyből, mert nem jött le az edzésen. Itt úgy kellett végigmenni többeknek, hogy meg sem próbálhatták korábban. Merő véletlen, hogy nagyobb bukás nélkül megúszták.
Ma pedig az esélyes Petra Majdic esett szakadékba a sífutásnál. Métereket zuhant, ugyanis az egyik kanyar külső ívén egy hatalmas gödör éktelenkedik, korlát vagy védőháló nélkül. A szlovén kimászott, a selejtezőn 10 másodperces hátránnyal még végig is ment - de megint nem az ostoba kanadaiakon múlott, hogy nem törte ki a nyakát...
A közvetítés hiányosságainak, a sokszor hiányzó eredményjelző óra, a nevetséges "flower ceremony" (a verseny után bizonyos számoknál nem a helyszínen osztják ki az érmeket, hanem kapnak egy olcsó virágcsokrot a dobogóra állva), az európai jégkorongozóknak és műkorcsolyázóknak szokatlan kicsi pálya és a kegyetlen szar időjárás említése nélkül is elmondhatjuk, egy dúsgazdag, ellenben amatőr szervezőkkel rendelkező országnak adta az ismeretlen, de nem feltétlenül tisztességes motivációkkal bíró NOB az egyik legfontosabb sportesemény rendezési jogát.
Az isten irgalmazzon a sportolóknak, akik minderről alig tudva teljes erőbedobással hajtanak a helyezésekért. Most épp a női lesiklók, a buckás pályán, ahol az első durva bukás után hólapáttal próbálják egyengetni a havat... Nevetségesek, ne szépítsük.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
2010.02.19. 09:43:55
Nem értem, hogy lehetett ilyet tervezni, a pályához ilyen közel telepíteni egy oszlopsort, arra az oldalra, amerre a kanyarból kiveti magát a balesetet szenvedett versenyző???
Egy motorversenyen tizensokméteres kőágy lassítja a kisodródott versenyzőt, aki egyébként is elég komoly védőruhát visel, majd gumiágyba vagy bálának ütközik.
Itt meg a versenyruhás szánkós nulla másodperc alatt érkezik egyenesen a vasoszlopnak.
Ezt nem lehet kimagyarázni azzal, hogy aki fél ne versenyezzen.
A székely síelőnő balesetét még bele sem vetted az írásba, talán azelőtt készítetted el mielőtt a hírekbe került.
Jermann Kálmán · http://jermann.blog.hu 2010.02.22. 15:14:48